Keresés
  • Dancetination

És mégis mozog a gyerek - avagy tánc nyáron is

Frissítve: 2019. aug 6.

Change Cover Image

A mozgás nagyon sokrétű hatással van a szervezetre. Javítja a keringést, az állóképességet, az immunrendszer működését, támogatja a szív és érrendszert és még sorolhatnánk. Ám ami a gyerekeknél egy sokkal komplexebb és kevésbé szembetűnő következménye a mozgásnak, az az idegrendszer és a mozgásszervek fejlődése.

Az agyban az idegpályáknak a fejlődés során be kell járatódniuk. Például a lendület holtpontján levés bejárat egy “útvonalat” az agyban, aminek később szerepe lesz mondjuk az írásban vagy a betűfelismerésben. Ezért a csodálatos szervezet hintázni szeretne, amennyit csak kell, addig, amíg az az útvonal tökéletesen járható. Évekig tartó folyamat ez és már magzati korban elkezdődik. Nem is gondolnánk, hogy a fejemelgetésnek meg a lábujj szopogatásnak ilyen drasztikus szerepe van a kölök további fejlődésére nézve.


Az alapok


Van néhány olyan tényező és mozgásforma, aminek csecsemőkortól kellene intenzíven fejlődni és fejlesztve lenni ahhoz, hogy beérjen az idegrendszer iskolás korra, ebből összeszedtem most néhányat a teljesség igénye nélkül és melléjük írok néhány hétköznapi gyakorlási lehetőséget.


A holtponton levés Megtörténik hintán, ugróasztalon, banán hintán, majom hintán, függőlétrán, függőágyban.


A pörgés-forgás Megtörténik körhintán, forgón, sörizés közben.


A hengeredés 1. végy egy domboldalt. 2. indítsd el a gyereket. De vízszintesen is remekül lehet hengergőzni.


A lendület biciklizés, verseny futás, kötélpálya, csúszda


Az egyensúly függő híd, egyenetlen vagy puha talaj, út padka


A függés és a lógás fa, mászóka, gyűrű


A bukfencezés Általában maguktól megtanulnak és semmi más nem kell hozzá, mint egy nagy füves rét vagy egy matrac.


A fejjel lefelé levés Csecsemő kortól kellene fejjel lefelé lennünk. (Babás jóga órán a tananyag része.) Mászókáról lelógva, kézen állva, cigánykerekezve, fejen állva, korláton átpördülve csodásan lehet gyakorolni.


Mezítláb A legegyszerűbb módszer a gerinc rendbetételére, az idegrendszer sokrétű stimulációjára, koordináció és egyensúly fejlesztésre. Fűben, földön, sárban, vízben és igen, bizony, szúrós kavicsokon. Ez az, ami a legtöbbször kimarad, pedig ez küldi az agyba azokat a jeleket, amiktől aztán ki tudnak alakulni az egészséges lábboltozatok. Ha a talp nincs rendben, a tartás semelyik része nem lesz rendben. Ha már van valakinek gerinc- vagy ortopéd problémája, azzal is csodákat tesz egy stimulált talpacska. Már több ingyenes mezítlábas park van az országban, de otthon is nagyon könnyű kialakítani különböző járólapokból és kreatív megoldásokból egy „láb stimuláló ösvényt”.


Minden mozgás jó mozgás


Az őrjöngés is?

Igen! Csak sajnos néha nagyon idegesítő. A gyerekdiszkóban tomboló, hócsatban őrjöngő vagy bármi egyéb “sírás lesz a vége” típusú kvázi kontrollálatlan mozgásforma a legjobb feszültség levezetés, meg persze a tánc!


A tanfolyam is?

Igen! A tanfolyamoknak rengeteg előnye van. A közösségnek, motiváló és megtartó ereje is van. Amikor nincs kedve menni, esik az eső, tél van és sötét, akkor a barátok jelenléte óriási erő. A tánciskola a legjobb példa erre, ott nap mint nap látjuk, ahogy egymást motiválják a gyerekek. Ha valaki éveken keresztül jár ugyanahhoz a tanárhoz, ugyanazokkal a gyerekekkel, akkor bármilyen, az élethelyzetében bekövetkező, változás közepette (iskola kezdés/váltás, költözés, válás, trauma stb.) lesz egy stabil pontja, amibe lehet kapaszkodni.

Ráadásul egy jól felépített mozgást oktató iskolában (pl. tánc ;) ) megismerhetik a hosszútávon befektetett munka jelentőségét, ahogy megérkeznek a két, három, nyolc, tíz év alatt elért eredmények. Ez az a tudás, amit rengeteg felnőtt sem ismer.


Ha velem mozog is?

Igen! Minden mozgás jó mozgás! Ha nem tudja megcsinálni, akkor majd törekszik rá vagy csinál egy hasonlót. És ha azt mondja, hogy nem tudja megcsinálni, akkor az a válasz, hogy nem is kell, hogy tudja. Nem kell tudni. Gyakorolni kell!


Az unatkozás is?

Igen! Az unatkozás egy nagyon fontos része a fejlődésnek. Meg kell tanulni unatkozni. Olyankor jönnek a legjobb ötletek, a legizgalmasabb gondolatok. Ha nincs idő unatkozni, nincs idő megújulni. Ha legközelebb unatkozik a gyereked, vidd ki a szabadba, hogy ott unatkozhasson tovább.


A képernyő-fiaskó


Az unatkozás kapcsán felmerül a képernyő kérdés. A felnövekvő alfa generáció életének olyan szerves része a digitális világ, hogy tanítani sem kell nekik. Nem az a kérdés, hogy hagyjuk e, hanem az, hogyan tartjuk kontrollált keretek között a képernyő előtt töltött időt.

Csodálatos tud lenni például amikor beteg a gyerek vagy pont hogy mi. De nagyon fontos tudni, hogy mi a következménye a képernyőnézésnek. Ha egy gyerek szalad, akkor az agyát bizonyos ingerek érik a szaladás közbeni látvány hatására, ami egyensúlyban van a szaladás közben szagolt, érzékelt, hallott és mozgott ingerekkel. Ha a képernyőn szalad (lő, számol, művelődik, édes mindegy) nincsen semmilyen más ingere, a teste megkapta az egyik impulzust, az agya pörög ezerrel, a teste pedig nem kapta meg az ehhez szükséges mozgási (és minden egyéb) impulzust. Ha fél órát nézte a Lapka malacot, akkor utána alsó hangon egy órát kell rohangálni, mászókázni, táncolni a szabadban.


A folytatásért kattints ide.

A cikk eredetijét a Gyerünk Anyukámnak írtam.

A borító kép Lauren Lulu Taylor munkája, az Unsplash-ről.

125 megtekintés
This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now