Bárkiből lehet főszereplő. Itt abba is hagyhatnám a cikket. Komolyan.
Nagyon jó példa erre Peter Dinklage a Game of Thrones törpe növésű főszereplője vagy Lauren Potter a Glee down szindrómás sztárja.
Ez a világ egyik legkomplikáltabb kérdése, végtelen mennyiségű szemponttal. Ilyenek lehetnek például a magasság, képesség, testalkat, adottság, arcforma, hajszín, karakter, családi háttér, eddigi tapasztalat, aktuális tudásszint, kor, rendelkezésre álló idő, logisztika, de lehet szempont egy valamilyen specifikus tudás vagy az, hogy a rendező az ő víziójába éppen kit tud a legjobban beleképzelni, ami sokszor csak intuíciókkal magyarázható. És ez csak a jéghegy csúcsa, még tudnám sorolni, csak nagyon unalmas lenne a cikk.
Ez egy igazságtalan helyzet. Nem tud nem az lenni.
Nem a legokosabb lesz főszereplő. Nem a legügyesebb lesz főszereplő. Nem a kedvenc lesz főszereplő. Bár ilyen egyszerű lenne, hiszen ezek legalább valaki szempontjából egzakt, mérhető, konkrét dolgok. De sajnos vagy szerencsére az élet nem ilyen egyszerű. Nagyon meghatározó az, hogy éppen milyen szerepre keresünk karaktert és az is, hogy mennyi feladata lesz annak a karakternek, de az is szempont, hogy színpadi jelenléte legyen, ami egy újabb megfoghatatlan fogalom. És ha minden fent felsorolt és fel nem sorolt dolgot számításba vettünk, is marad rengeteg rizikó és valójában csak az előadás után derül ki, hogy jól döntöttünk e.
A főszereplőnek sokkal több dolga, plusz feladata és legfőképpen felmérhetetlen plusz felelőssége van. Aki még nem csinálta, nem is tudja mekkora teher ez, főleg egy gyereknek. (És itt egy újabb szempont a válogatáshoz, mert legyen bármilyen tehetséges táncos vagy zseniális színész, van olyan gyerek, aki ezt a súlyt nem tudja elviselni.)
Akár ki lett valaki választva, akár nem, azt kell tudnia, hogy
a döntés nem a személyének vagy a tudásának szól, egy helyzet generálta, milliónyi szempont alapján
valid, ha rosszul érzi magát miatta, ez el fog múlni, mert a saját feladatában meg fogja találni az örömöt és az abból fakadó előnyöket
az elsődleges szempontja mindenkinek az előadás sikere KELL, hogy legyen, hiszen azért dolgozunk
az előadás sikere azon múlik, hogy támogatjuk e egymást és a legjobbat nyújtjuk abban a feladatban, ami ránk van osztva
Nagyon fontos tudni, hogy főszereplő nélkül nincs előadás, mert ők vezetnek végig minket a történeten. De azt is ugyanilyen fontos tudni, hogy a többiek nélkül sincs előadás, mert nélkülük rendkívül unalmas lenne az a néhány főszereplő. Ebből a szempontból az összes többi szereplőből lehetne egy klassz gálaműsor, a főszereplőkből magányosan még az se.
De ami a legeslegfontosabb, az az, hogy valójában ez nem fontos. Nem ez a fontos. A tánc a fontos, nem az, hogy mit/kit/hol táncolunk. Ez és az ezzel járó alázat az, amit ez a helyzet jó esetben megtanít gyereknek és felnőttnek egyaránt.